Érdemes klímával fűteni?

Előljáróban annyit tennék hozzá, ami nem biztos hogy kiderül sokaknak, mi is az a hőszivattyús klíma?
A klíma nem más, mint egy nagy hűtőszekrény. Ha összenyomjuk a gázt, folyadék állapotú lesz, amikor az újra kitágul elpárolog, hirtelen lehűti a környezetét.
Akik csavartak szódásszifonba patront, tudják, hogy a patron azonnal vastagon jeges lesz, amikor becsavarják a helyére. Annyira lehűl, amikor kiszabadul belőle a gáz, hogy a levegő páratartalma azonnal ráfagy. Valahogy így működik a klíma és a hűtő is. A gáz újbóli összenyomása hőtermeléssel jár, és ezt a hőt le kell adni a külső környezetnek. Ezért meleg a hűtő hátulja és a klíma kültéri egysége is.
A hőszivattyús klímák nem csinálnak mást, mint úgy fűtenek, hogy megfordítják a körfolyamatot.

Érdemes-e klímával fűteni?

Egy távfűtéses lakásban nyilván nem, de nézzük meg mi a helyzet, ha jelenleg gázzal fűtünk.
Először is hasonlítsuk össze az árakat, amihez közös mértékegység kell, mert a gázt köbméterben, az áramot kWh-ban mérjük. Bár a gáz fűtőértéke változó, elfogadhatjuk, hogy 1 m3 gáz kb. 9,5 kWh.
A gáz ára éves 1200 m3 fogyasztásig 103 Ft, felette 120 Ft. Az eltérő hatásfok miatt az sem mindegy, hogy gázkonvektorral, hagyományos kazánnal vagy kondenzációs gázkazánnal égetjük el a gázt, mindenesetre 1 kWh energiát gázból kb. 11-12 Ft-ért kapunk.
Az áram ára egyszerűbb, 1 kWh ára:
  • normál „A” tarifával 37,5 Ft,
  • kedvezményes „B” (vezérelt, éjszakai), „H” 23 Ft vagy „GEO” tarifa 23 Ft.
Egyértelmű, hogy egy fűtőszálas, az áramot 100% hatásfokkal hővé alakító berendezéssel még akkor is dupla áron fűthetünk, ha kedvezményes tarifával használjuk, és itt teljesen mindegy, hogy egy olcsó hősugárzót, infrapanelt, norvég fűtőpanelt, ionkazánt, villanykazánt veszünk néha nagyon magas áron.
A klíma viszont sokkal érdekesebb, mivel itt kihasználjuk a hőszivattyúk előnyét.

Az inverteres klímákra a gyártó megad egy SCOP értéket, ami az adott készülék szezonális jóságfoka. Ha egy készülék SCOP értéke 4, akkor 1 kWh elektromos áram felhasználásával 4 kWh hőenergiát kapunk.
Ha egyszerűen bedugjuk egy meglévő konnektorba a klímát, akkor „A” tarifás árammal üzemeltetjük, így gyorsan kiszámíthatjuk, hogy ha az SCOP érték 3,4 feletti, akkor a klímával olcsóbban fűthetünk, mint gázzal.
Ráadásul a klímát üzemeltethetjük hőszivattyúkhoz kínált H vagy Geo tarifával is. H tarifa esetén folyamatosan van áram, nyári időszakban normál áron, fűtési időszakban kedvezményes áron számlázzák, tehát amikor nyáron hűtünk a klímával, az normál áron megy, a téli fűtés viszont már 2-es jóságfoknál is olcsóbb lenne, mint gázzal.

A Geo tarifát egész évben kedvezményes áron számlázzák, azonban itt csak napi 20 órán át van áram, az „áramszünet” 2×2 órára van osztva. 2 óra alatt nem fog kihűlni a lakás, így elvileg ezzel is fűthetnék és hűthetnénk, a gond az, hogy a készülékek vezérlése nem szereti, ha rendszeresen váratlanul elmegy az áram, így az élettartamnak ez nem feltétlenül tesz jót.
Kicsit árnyalja a képet, hogy az SCOP egy laboratóriumi, meghatározott körülmények mellett mért érték, de jó készülékválasztással és megfelelő telepítéssel kedvezményes áramtarifát választva biztosan olcsóbban fűthetünk klímával, mint gázzal.

A készülékválasztás legfontosabb szempontja lehet, hogy tudunk-e fűteni vele egész télen. A fűtésre optimális klímák -20 vagy -25 fokos külső hőmérsékletig tudnak fűteni, alatta már nem.
A mi éghajlatunkon alkalmanként előfordul ettől hidegebb is, így mindenképp szükség van valamilyen biztonsági megoldásra, amit abban a néhány napban használhatunk, amikor túl hideg van kint. A határhőmérséklethez közeledve fokozatosan csökken a klímák fűtési teljesítménye, a hőigényünk viszont nő, így itt van egy ellentmondás.
A hatásfok is rosszabb hidegben, -10 fok alatt már a legtöbb készülékkel olyan drágán fűtünk, mintha egy hagyományos hősugárzóval fűtenénk, de a fűtési szezonban keveset van ilyen hideg, így az éves mérleg bőven pozitív maradhat, mivel kinti +10 fokban, ami még decemberben is gyakori nap közben, nagyon jó hatásfokkal fűthetünk.

Biztosan mindenki látta már, hogy a nyáron hűtésre használt klímákból csepeg a víz. Ennek oka a hideg felületen a levegőből lecsapódó pára. Mivel télen megfordul a körfolyamat, a kültéri egység hideg, a beltéri meleg, így kint csapódik le a pára. Ezzel az a gond, hogy csepegés helyett ráfagy a hőcserélőre. Ezért a klíma időnként pár percre megfordítja a működését és bentről „kiszivattyúz” egy kis meleget, hogy leolvassza a kinti hőcserélőről a jeget, ez is rontja a hatásfokot 0 fok alatt. Párás, ködös időben -3 fokban akár többet is olvaszthat a klíma, mint szikrázó napsütésben -10-ben.

Ez a jelenség az egyik fő oka annak, hogy fontos a klíma kültéri egységének megfelelő helyválasztása. Ha egy járda felett van a készülék, akkor a leolvasztáskor kifolyó víz a járdára fagyva balesetveszélyes lehet. Üzemeltetési költség szempontjából pedig nem szerencsés, ha a kültéri egység szélnek erősen kitett helyen van. Ez azért probléma, mert leolvasztáskor a klíma lekapcsolja a kültéri egység hűtőventilátorát, hiszen nem a teljes környéket szeretné ilyenkor fűteni, csak a jeges hőcserélőt. Ha fúj a szél, akkor lényegesen tovább tart a leolvasztási ciklus.

Bármivel fűtünk, a hőelvonás hatásfoka annál jobb, minél hidegebb levegőre kell dolgozni a fűtőtestnek. A klímákat jellemzően magasra, a mennyezet alá vagy álmennyezetbe szerelik. Ez hűtéskor hasznos, mert a meleg levegő felfelé törekszik, a klíma jobb hatásfokkal működik és fentről teríti szét a szobában a hideget. Fűtéskor viszont praktikusabb lenne, ha a radiátorokhoz hasonlóan a klímát az ablak alatt helyeznénk el. Léteznek is ún. parapet-klímák, de ezek általában lényegesen drágábbak. Ha nekünk a fűtés az elsődleges, akkor akár egy hagyományos split klímát is lehetne az ablak alá szerelni, ezzel viszont az a gond, hogy a klíma a beltéri egység tetején szívja be a levegőt és alul fújja ki. Ezt átgondolva parapetes klíma helyett érdekes – és működőképes – ötlet a „hagyományos” magasoldalfali klíma beltéri egységét megfordítva felszerelni az ablak alá.

A fűtési hatásfokra és a komfortra jótékony hatással lenne ez az ötlet, azonban garanciát aligha vállal erre bármelyik gyártó vagy klímaszerelő. Probléma akkor lenne ebből a megoldásból, ha nyáron bekapcsolnánk hűteni egy így szerelt készüléket, ugyanis akkor a beltéri egységen jelenik meg a kondenzvíz, ami nem az erre tervezett csövön folyna ki, hanem utat keresne magának a készüléken belül…
Fentebb egyértelműen kiderült, hogy üzemeltetési költség szempontjából megéri klímával fűteni.

Kérdés mi a helyzet a beruházással? Bár klímákat már 100 000 forintért is árulnak, ezek többnyire nem alkalmasak fűtésre, esetleg 0 fok felett, de akkor sem túl jó SCOP értékkel. Egy hűtésre használt klíma évente néhány hetet szokott üzemelni, fűteni viszont 6 hónapig kell nonstop, így ilyen terhelésre érdemesebb egy komolyabb, márkás készüléket venni. Általában japán gyártók készülékeit szokták ajánlani, de akad, aki évek óta gond nélkül fűt olcsó kínai géppel is.
Számolni kell a telepítés árával is, mert a klímát nem elég hazavinni és bedugni a konnektorba. Egy átlagos telepítés ára kb. 60 ezer Ft, persze ha extra igények merülnek fel, pl. nagy a távolság a kültéri és beltéri egység között, az növeli az árat.
Ezeket figyelembe véve fűtésre ideális gépeket telepítéssel 2-300ezer Ft között kaphatunk. A nagyobb teljesítménnyel alig emelkedik a készülék ára, így minél kevésbé tagolt a lakásunk, annál olcsóbban kiépíthetjük a rendszert, sokkal olcsóbb egy 50-60 m2-es helyiségbe venni egy 3,5 vagy 5 kW teljesítményű klímát, mint négy 10-15 m2-es szobába 4 db 2,5 kW-ost. Léteznek olyan készülékek, ahol egy kültéri egységhez 2-3 beltéri is csatlakoztatható. Ezek általában többe kerülnek, mint 2-3 kis teljesítményű különálló klíma, így csak akkor érdemes ilyet választani, ha valamiért nem tudunk több kültéri egységet elhelyezni.

Az olcsóbb ár mellett azért is praktikusabb a több független klímát választani, mert egy esetleges meghibásodás esetén csak egy szobában nem lesz fűtés, míg a multi gépnél az egész lakásban.
Ha egy 4 szobás családi ház fűtését szeretnénk klímával megoldani, a beruházás akár 1 millió Ft is lehet, de új ház építésekor megtakarítható lehet a gázbevezetés, kémény, gázterv, és a kazán ára, így jó döntés is lehet.
Ha valaki a hőszigeteléssel sem spórol, akkor akár egyetlen jól elhelyezett 200 ezres készülékkel is megoldható a teljes ház fűtése.
Azt is figyelembe kell venni, hogy sokan megveszik a klímát csak a hűtés miatt, a gázfűtéstől függetlenül. Ez esetben máris nem milliós extra költséggel kell számolni, esetleg némi felárral, ha a készülék kiválasztásakor megnézzük a fűtési képességeit is.

Végül egy nagyon fontos szempont, a komfort: a klíma beltéri egységében van egy ventilátor. Ezért klímával fűteni némi zajjal és légmozgással jár. A jobb készülékek elég csendesen üzemelnek, és általában tartalmaznak csendes vagy éjszakai (alacsony ventilátor fordulatú) üzemmódot is. Mi sem vagyunk egyformák, akad aki jól tud aludni vonaton vagy buszon is, mást a légy zümmögése is zavar. A személyes véleményem, hogy nap közben az átlagos nappali zajszint mellett teljesen vállalható a klímás fűtés, de a hálószobámba nem szeretnék klímát.

Ha nem cseréljük le a gázfűtését több klímára, hanem mellé telepítjük (akár elsősorban nyári hűtési céllal), akkor nagyon jól ötvözhetjük a két rendszer előnyeit: minél melegebb van kint, annál jobb a klíma fűtési hatásfoka. Tehát a fűtési szezon elején és végén kapjuk a legnagyobb megtakarítást, így megtehetjük, hogy októberben és márciusban klímával, novembertől februárig pedig gázzal fűtünk.
Különösen jó lehet ez akkor, ha a gázkazánunk nem tud ősszel és tavasszal elég kis teljesítményre modulálni, ezért nagyon sokat kapcsolgat be-ki, ami sem a hatásfoknak, sem a kazán élettartamának nem jó. Ilyenkor nincs is szükség minden szobába egy-egy klímára, ha nyitva hagyjuk a szobák ajtajait egy nappaliban elhelyezett klíma gond nélkül képes lehet felfűteni az egész lakást (itt előnyként jelentkezik, hogy a ventilátor átmozgatja a hőcserélőn a levegőt).
Ahogy a napelemes rendszereknél is, a klímáknál is érdemes több kivitelezőtől árajánlatot kérnünk, mert bár a cégek honlapjain szinte fillérre azonos, importőr által megadott ajánlott fogyasztói árat látunk, a cégektől ettől lényegesen kedvezőbb árakat kaphatunk. A kivitelező kiválasztásánál természetesen az áron kívül érdemes annak is utánanézni, hogy milyen régen működő, mennyire megbízható céget választunk, a későbbiekben nagyot nyerhetünk vagy veszíthetünk egy esetleges garanciális ügyintézésen.
A klíma gyártójának kiválasztásakor pedig nem mindegy, hogy a magyarországi importőr hogyan végzi a feladatát, sajnos akár neves gyártóknál is lehet probléma az alkatrész utánpótlással, ha az importőr nem elég elkötelezett.